Már úgy megszoktuk, hogy a filmekben folyamatosan van valamilyen háttérzene, ami segít jobban értelmezni a szereplők lelki állapotát, illetve felerősíti a mi érzelmeinket is. Már szinte furcsa olyan filmmel találkozni, amiben nincsen egyetlen betétdal sem. Már pedig pár hete éppen egy ilyen filmet néztem meg. Egy amúgy is nyomasztó hangulatú művészfilmről van szó, amely elképesztően realisztikus volt. Valószínűleg a rendező erre a realizmusra akart még rásegíteni azzal, hogy szándékosan nem használt semmilyen zenét a jelenetek alatt. Ez össze is jött neki, de azt is meg kell jegyeznem, hogy zene nélkül az egész csak még nyomasztóbb volt.
0Hazafelé azon gondolkodtam, hogy milyen érdekes is lenne a világ, ha a mindennapos teendőink alatt mindig éppen valami ahhoz passzoló zene menne. Képzeljétek csak el, ha éppen egy szakításon mentek keresztül, valami drámai, melankolikus zene szólna a háttérben. Vagy lefekvéshez készülődve éppen valami kellemes, nyugtató klasszikus zene szólna. Nem lenne király?
Az én esetemben – ha nem is minden egyes pillanatban – mindig szól valami. Vagy a telefonomról, vagy a laptopomról, vagy a hifiről vagy rádióról szól a zene, akármit is csinálok. Ha csak egy 5 perces sétáról van szó, amíg leszaladok a boltba, vagy egy több órás vonatútról, én akkor is zenét hallgatok. Tanulás, munka vagy lazítás közben is folyton szól valami. Gyakorlatilag a zene olyan alapvető része lett az életemnek, mint az evés vagy az alvás. Sokan kérdezik tőlem, hogy nem vonja-e el a figyelmemet a zene arról, amit éppen csinálok, de őszintén én úgy érzem még jobban is tudok koncentrálni, ha a hangulatomhoz illő dalok mennek a háttérben. Ha azt érzem, hogy kezd lankadni a figyelmem munka közben, akkor benyomok valami jó kis élénk zenét, és jobban is működik, mint egy csésze kávé. Nektek is ajánlom, hogy próbáljátok ki!
A zene szeretete nálam nem csak annyiban merül ki, hogy sokat hallgatok zenét. Én magam is kiveszem a részem a zene aktív műveléséből. Van egy zenekarom pár közeli barátommal, akiknek hasonló az ízlésük, mint nekem. Mivel mind nyitottak vagyunk, és elég szerteágazó a zenei érdeklődésünk, már többféle stílusban is kipróbáltuk magunkat. Leginkább úgy írnám le, hogy amit játszunk, az világzene. Igényesen igyekszünk ötvözni a különböző zenei stílusokat a jazztől kezdve a folkig. Most még egyelőre csak a saját szórakoztatásunkra járunk össze zenélgetni, de remélhetőleg a jövőben sikerül a nagyközönség előtt is bemutatkoznunk. Ami azt illeti, jelenleg épp szervezés alatt van egy koncert Budapesten. Már most nagyon készülünk rá, rengeteget próbálunk. Szorítunk is azért, hogy minden rendben menjen, és tökéletesen sikerüljön a szervezés.